-Na mondott valamit?-faggatta Qri Boramot, amikor ő kijött Soyeon szobájából.

   -Nem. Csak azt mondta, hogy jövő héten Párizsba utazik, de hogy miért… fogalmam sincs.-mondta szomorkásan Boram. Mi már nagyon meg voltunk ijedve.

   -Mi a franc…?-kérdezte idegesen Hyomin.-És nekünk nem szól? Remélem nem valami titkos cucc, amiről nekünk nem szabad tudni, vagy mit tudom én… jaj, ha valami ilyesmi, én beverem…-idegeskedett tovább Hyo, de Jiyeon megfogta az ökölbe szorított kezét.

   -Nyugi, biztos magánügy…-mondta Jiyeon.

   -Nem hiszem.-erősködött tovább Hyo.

   -De hidd!-kezdtem Jiyeon pártját fogni. Biztos valami családi probléma, vagy micsoda.

   -Nyugodjatok már le!-mondta Hwayoung.

   Én kezdtem addógni. Olyasmiket gondoltam… mi van, hogyha meghalt mondjuk Soyeon anyukája? Vagy ha Soyeon beteg? El nem tudtam képzelni, hogy mi történhetett. Őszintén, senkisem tudta elképzelni. 

    Mi együtt vagyunk. Együtt is maradunk örökre. Akármi történik velünk. Mert nekünk ez a sorsunk, hogy a T-ara, T-ara maradjon ameddig csak ez a hét lány él. Ameddig együtt maradunk, gond nem lesz. De sajnos velünk is megtörténnek dolgok, amik hát … kicsit megkavarják a mindennapokat.

Az utóbbi napokban Soyeon nagyon furcsán viselkedett. Velem is, és Jiyeonnal is egyfeszt veszekedett, Hwayounggal szóba sem állt. Nem tudtuk elképzelni, hogy mi a baja volt.

  -Hwayoung…-kedztem félősen.

  -Igen, EunJung?-válaszolt letört hangon.

  -Miért haragszik rád Soyeon?

  -Fogalmam sincs…-húzta fel a szemöldökét Hwayoung, és letette a magazint amit éppen olvasott.

  -De mégis!-fagattam hisztis hangon, mire Hwayoung elmosolyodott és így szólt:

  -Nem tudom. Valamelyik nap, amikor mentünk egy fotózásra, asszem szerdán volt, belémkötött, hogy miért így raktam fel a sminket. Meg folyamatosan piszkált, semmi nem tetszett neki. De még midnig nem tudom miért.-mondta remegő hangon Hwayoung. Én rátettem a kezemet a vállára, hogy nyugodjon meg.

   -Nyugi! Semmi gond. Velem is és Jiyeonnal is mindig veszekedik. De mi rosszat tettünk?-abban a pillanatban belépett a szobába Hyomin, aki szúrós tekintettel így szólt hozzám:

   -EunJung. Mi a baja van Soyeonnak? Még kajálni sem jött ki, reggel óta a szobájában gubbaszt.

   -Nem tudja senki.-mosolygott Hwayoung.-Nem mintha viccesnek találnám … 

   Mind a hárman ezen agyaltunk. Hyomin épp kávézgatott, mondjuk már fél három volt, de neki ez a mániája. Amúgy sem szokott valami hamar elaludni, lehet, hogy a sok kávé az oka.

   -Hyomin, már veled is veszekszik?-kérdeztem, leülve Hyo mellé az ágyra.

   -Nem. Velem nem veszekedik. Még. De furának találom, hogy ki sem moccan, nagyon is. Meg aztán, Hwayoung…

   -Hát igen. Boram az egyetlen akivel beszél, és nem kiabál vele. Qrival csak eltűrik egymást. Nagyon megváltozott a napokban.-magyarázta Hwayoung és pördült egyet a gurulós székén.

   -Tényleg?-néztem értetlenül.

   -Jaja. Tudjátok mit? Menjünk enni. Rohadtul éhes lettem.-tanácsolta Hyomin, és felállt.

   Mind a hárman ki is mentünk. Boram, Jiyeon és Qri az asztálnál ültek. Jiyeon a körmét reszelte, Qri fagyizott, Boram pedig nagyban magyarázott valamit.

   -Hát te miről dumálsz Boram?-kérdeztem mosolyogva.

   -Csak azt mondom nekik, hogy milyen fura Soyeon. De ők is helyeslik…-felelt a csöppség.

   -Mi is erről dumáltunk!-szólt közbe Hwayoung.

   -Tényleg?-csodálkozott Jiyeon és felnézett.

   -Aha. Szerintem az egész T-arat ez izgatja.-mondta Hyomin.

   Mi is leültünk az asztalhoz. Én elkezdtem rágcsálni egy kis chipset. Hyo nagyban ette a tegnap estéről megmaradt szalmakrumplit, fokhagymás mártással.

   -Éhes vagy, Mini?-mosolygott tréfásan Hyominra Qri.

   -Jah.-válaszolt teli szájjal Hyo. nagyon viccesen nézett ki, de azért próbáltam nem megmosolyogni.

   -Boram. Beszélned kellene Soyeonnal!-mondtam.

   -Mivan?-nézett rám értetlenül Boram.

   -Csak az, hogy beszélned kellenne Soyeonnal. Nem mehet ez így tovább, nem akarom, hogy kilépjen, vagy valami rosszat tegyen, vagy mit tudom én. Nem szeretnéj semmi balhét, ezért neked kell vele dumálnod erről!-mondtam chips evés közben.

   -Bizony!-helyeselt Hwayoung.

   -Én-én-én-én… én nem merek!-mondta félve Boram.

   -De neked kell!-erősködött Jiyeon.

   -De én akkor sem merek.-ellenezte tovább a javaslatot Boram.

   -És ha valami baja lesz SoyeonnaK-kérdezte Qri.-Akkor mit csinálunk?

   -Hááát…-habogta Boram.

   -Hát vagy nem hát, beszélned kell vele!-mondtam.

   -Hát jó…-egyezett bele Boram, és lesütötte szemeit az asztal alá.~

    FOLYTATJUK